Devarque kazamatáiban egy bosszúszomjas varázsló ült megbéklyózva, és tervezte szökését. Egy N'aix nevezetű, zavaros beszédű teremtménnyel osztozott celláján, egy tolvajjal, akit a Vile Tanács hosszú élettel átkozott meg, hogy az elkövetett lopásokért és csalásokért kapott életfogytig tartó büntetése a lehető legnagyobb legyen. Az évek során láncai józan eszével együtt elkoptak; N'aix nem emlékezett már régi életére, és nem álmodott többé a szökésről.

A varázsló megtalálta a tökéletes gazdatestet terveihez, így elmormolta a Fertőzés varázsigéjét, és életenergiáját N'aix testébe varázsolta azért, hogy rávegye N'aixot önmaga feláldozására egy erőszakos dühkitörésben, miközben a varázsló visszatér saját testébe, és észrevétlenül eloson. Ehelyett, a varázsló elméje csapdába esett az őrület egy oly hatalmas örvényében, hogy az elsodorta terveit és megtörte akaratát. A hirtelen beáramló friss élet öntudatra ébresztette N'aixot, aki felriadt őrült rémálmából, és engedelmeskedett a koponyáját megtöltő testtelen hangnak, melynek csak egyetlen gondolata volt: megszökni.

Abban a pillanatban született meg Lifestealer. A teremtmény elméjét a börtön őreibe és katonáiba varázsolta, zárak kinyitására, és saját bajtársaik megölésére kényszerítve őket, ezzel akadálytalan utat nyitva a szabadság felé, miközben az életükből táplálkozott. Lifestealer még mindig hordja a törött béklyókat figyelmeztetésként, hogy senki nem tarthatja féken, de belül rab maradt. Két elme birtokol egyetlen alakot; a rosszindulatú ravaszság névtelen teremtménye, és a Mester, kinek hangjára tetteti az engedelmességet.